Ferenczes István író, a Székelyföld főszerkesztője a februári magyar-magyar csúcsot követően nyílt levelet intézett a magyar kormány vezetőihez, amely elsőként az Erdélyi Naplóban jelent meg, majd bejárta a kerek világot. A levél szerzője hiányérzetének adott hangot, amiért a budapesti csúcson nem vett részt a moldvai magyarság képviselője, a csángókérdés pedig nem is került napirendre. Emlékeztetett: 1989 után sem történt semmi érdemleges a csángómagyarok egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak helyreállítása, biztosítása érdekében, a következetes, többé-kevésbé erőszakolt román beolvasztási politika nem retirált, az RMDSZ sem ellenzékben, sem hatalmon nem volt képes és hajlandó erélyesen fellépni az érdekvédelem és közképviselet terén, a Vatikán a moldvai katolikusokat mint magyarokat leírta, az anyanyelvű hitélet érdekében semmit sem tett, a jelek pedig azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormányok sem fordítanak kellő figyelmet a népcsoport súlyos, identitásvesztő helyzetére, agóniájára. A nyílt levélre reagálva az egyik címzett, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette az MTI-Pressnek, hogy a jelenlegi vezető magyar kormánypárt, a Fidesz már az 1989-es romániai fordulatot követően is támogatta a csángómagyarok ügyét, s ezt minden lehetséges fórumon folytatja. A polgári magyar kormány is megteszi a tőle telhetőt, mindenekelőtt a szomszéd országoknak mutat példát korszerű kisebbségpolitikából (lásd a magyarországi ortodox egyház irigylésre méltó helyzetét), de a diplomáciai csatornákat is igénybe veszi - pl. a Vatikán irányába. Az államtitkár ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül leszögezte: elsősorban magának az RMDSZ-nek a feladata a moldvai magyarság érdekeinek messzemenő képviselete és érvényesítése. A budapesti csúcson életre hívott Állandó Magyar Értekezlet keretében az RMDSZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy fölvesse a romániai magyarság gondjait-bajait - Kárpátokon innen és túl -, közösen munkálva ki a megoldási stratégiákat. Ha tehát a csángómagyaroknak és szószólóiknak (nyilván jogosan) hiányérzetük van, azt mindenekelőtt az RMDSZ felé kellene közvetítsék. Annál is inkább, mert ez a szervezet a romániai összmagyarság széles körű és feltétlen támogatásával kérkedik, ennek tudatában politizál. Közmegelégedésre- Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában például úgy tudják, hogy "hitelesen és felelősségteljesen képviseli az RMDSZ az egész romániai magyarság ügyét". Talán ha a csángókat is megkérdezték volna Szabó Tiborék... Meg az RMDSZ-vezetőkön kívül másokat is. Egy friss felmérés szerint ugyanis csupán a romániai magyarok 48 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most lennének a választások... /Az RMDSZ-re tartozik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./
1999. május 7.
Máj. 7-én Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg az V. Jakabffy Napok tudományos tanácskozását. Bárdi Nándor történész, a Teleki Alapítvány tudományos kutatója tartott lebilincselő előadást a romániai magyarság önszerveződéséről. Többek között előadást tartott Székelyhidi Ágoston történész, Pomogáts Béla, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szöllősy-Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, Benedek Gyula, szatmárnémeti nyugalmazott statisztikus, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Markó Béla szövetségi elnök, Göncz László szlovéniai történész, az ottani Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselője, Duray Miklós szlovákiai magyar parlamenti képviselő, Bence Lajos szlovéniai történész. /(kereskényi): V. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./ "Magyarország felértékelésével a határon túli magyarság is felértékelődött", mondotta előadásában Szabó Tibor. Hozzátettte: türelmes, de következetes politikával az integráció keretében megvalósulhatnak régiónkban a kisebbségi jogok. A koszovói kérdés megfelelő rendezése az egész térségben kedvezően befolyásolhatja a kisebbségek helyzetét, a demokrácia gyakorlati érvényesülését. A határon túli magyarság esélyei azért is jók, mert ők mindig békés eszközökkel kívántak érvényt szerezni jogaiknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1999. május 8.
Máj. 8-án Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Göncz László, a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Varga Attila és Kabai István az RMDSZ Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete képviseletében, Muzsnay Árpád az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör, Csirák Csaba a Szent-Györgyi Albert Társaság, Illés István a Bocskay Szövetség részéről, valamint hazai és külföldi értelmiségiek és Jakabffy más tisztelői. /Jakabffy szelleme ma is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
1999. május 15.
RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./
1999. június 14.
A magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium meghívására június 4-5-én mintegy 40 magyar ifjúsági szervezetvezető - Magyarországról és a határon túlról - gyűlt össze tanácskozni Szegeden a minisztérium vezetőivel. Jelen volt dr, Deutsch Tamás miniszter, Wootsch Péter közigazgatási államtitkár, Hölvényi György ifjúságért felelős államtitkár, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az erdélyi "csapat" tagjai voltak az Országos Magyar Diákszövetség képviseletében Martini Réka és Tókos Pál; a MISZSZ elnöke: Nagy Pál, az RMDSZ képviseletében Tatár Béla és Kósa András, az Ifjúsági Keresztyén Egylet részéről Buzogány Dezső és a Via Spei csángómagyar ifjúsági szervezet vezetője. Soraikat erősítette még Sógor Csaba, a Magyar Ifjak Világfórumának elnöke, valamint a budapesti székhelyű határon túli magyar ifjúsági információs iroda - a Metszéspont Iroda - vezetője, Antal Attila. A tanácskozás elsődleges célja a minisztérium és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek kapcsolatrendszerének áttekintése és a jövőbeni együttműködés megalapozása volt, valamint a szeptemberre tervezett Magyar Ifjúsági Konferencia formai és tartalmi előkészítése. A tanácskozás végeztével a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki. /Ifjúsági Találkozó Szegeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. június 14.
Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. június 18.
Jún. 18-án a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda szervezésében Budapesten, az ÁPV Rt. székházában sajtóértekezleten vettek részt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), az MTI műholdas hírszolgáltatásában részesülő valamennyi kárpát-medencei magyar lap, valamint az Illyés Közalapítvány képviselői. Ez alkalommal Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Dorogi Sándor, az MTI elnök-vezérigazgatója a kárpát-medencei magyar sajtó minőségi ugrásáról, az ehhez nyújtott anyaországi segítségről és a magyar-magyar médiakapcsolatokról beszél a jelenlévőknek. A sajtótájékoztató előtt az MTI szolgáltatóként, az Illyés Közalapítvány finanszírozóként, a MÚRE romániai koordinátorként, a szerkesztőségek pedig a szolgáltatás kedvezményzettjeinként aláírják a műholdas hírszolgáltatást szabályozó új szerződést. /A kárpát-medencei magyar sajtó helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1999. július 27.
A határon túli magyarság számára kell valami olyan megoldást találni, amely illeszkedik Magyarországnak az európai struktúrákhoz való integrálódása folyamatához, nyilatkozta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyarság számára bizonyos területen például megoldást jelenthet a határ menti együttműködés, amely az EU-n belül elfogadott alapelv. A közeledés megszilárdítását, az Európai Unió egy másik alapelve, az autonómia életbe ültetése is segítheti. Gondolok itt az önkormányzatiság megerősítésére, ide sorolva az elfogadott autonóm önigazgatási formákat, az egyetemi autonómiától a városokat, régiókat megillető autonómiáig. - A határon túli magyarság törekvéseihez a hozzáállás az, hogy amennyiben ezeket legitim szervezetek által, demokratikus módon fogalmazzák meg és békés eszközökkel kívánják őket végrehajtani, akkor a magyar állam támogatja ezeket a törekvéseket. Ilyen értelemben természetesen a vajdasági magyaroknak azon három szintű autonómiára vonatkozó igényeit is, amelyet az ottani magyar pártok az elmúlt hetekben részleteiben is kidolgoztak. /Villáminterjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./
1999. augusztus 3.
Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a tizedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemről elmondta, hogy talán nagyobb figyelem övezte a sajtó és a közvélemény részéről egyaránt, mint a korábbiakat. Orbán Viktor miniszterelnöki minőségében tartotta meg előadását. - "A román-magyar viszonyt sohasem jellemezte a szimmetria. A kezdeményezés a normalizálásra elsősorban tőlünk érkezett. Mi tettünk erre irányuló erőfeszítéseket, és ezekre nem mindig válaszoltak hasonló intenzitással a román partnerek. Ezen a tíz év során sem sikerült kellőképpen változtatni." - mondta. Felmerült, hogy intézményt kellene létrehozni, amelyik összegyűjthetné a román-magyar viszony normalizálását célzó kísérleteket. A Reform Tömörülés tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével, a HTMH gazdasági stábjával és a Fidesz-MPP frontembereivel. A Reform Tömörülés célja az volt, hogy ismertessék a Magyarországon jelenleg döntéshozói pozíciókban lévőkkel, hogy miként látják a romániai belpolitikát, ezen belül az RMDSZ szerepét, hogy merre tart az RMDSZ. - A román állambiztonság óriási erőkkel vonult fel, amikor a miniszterelnök is jelen volt a táborban. Amikor az alig pár ember kíséretében érkező Orbán Viktor belépett a szabadegyetem területére, első mondata az volt: "Gyerekek, húsz ember folyamatosan követ, csináljatok már valamit." /Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Táborzárás utáni beszélgetés Toró T. Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./
1999. augusztus 14.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint az Egyesült Államok Szerbia demokratizálására törekszik, és az emberi jogok szerbiai érvényesülését tekinti elsődleges célnak, de érdeklődéssel fogadja azt a magyar álláspontot is, amely a vajdasági autonómia megteremtését célozza. Szabó aug. 11-én a washingtoni Kossuth Házban, amerikai magyarokkal találkozva beszélt erről. A nap folyamán találkozott Steve Flanagannel, a fehér házi nemzetbiztonsági tanács európai főigazgatójával, akinek átadta a hat vajdasági magyar tömörülés autonómiatervezetét. Ezt a koncepciót - tette hozzá - a magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja. Flanagan ígéretet tett arra, hogy a tervezetet gondosan tanulmányozni fogják Washingtonban. A magyar kormányzati illetékes ugyanakkor elismerte, hogy még nem dőlt el, mennyiben támogatja majd az Egyesült Államok az autonómia-elképzeléseket. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács tisztségviselője általában az emberi jogok érvényesítésére helyezte a hangsúlyt. Szabó Tibor megjegyezte: magyar értelmezés szerint e jogok szerves részét alkotják a kisebbségi közösségi jogok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előzőleg New Yorkban járt. Washingtonban a Flanagannel való eszmecserén túl James Swigerttel, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős csoportfőnökével való megbeszélés is szerepel a programjában. Találkozott még Helmut Sonnenfeldt-del, a Brookings Intézet igazgatójával, csütörtökön pedig amerikai újságírókkal reggelizett. A hétvégét Clevelandben tölti, majd Ohio államban részt vesz a hagyományos Lake Hope-i magyar értelmiségi találkozón. /A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke az Egyesült Államokba látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1999. augusztus 19.
Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 26.
Aug. 26-án a Debrecenben, a 10. alkalommal rendezett Ady Akadémia záróünnepségén Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Comeniust idézte, miszerint a bűnök között a legnagyobb az anyanyelv elvétele. Mint mondta: határon túli honfitársaink az elmúlt 80 évben számtalanszor a saját sorsukban tapasztalhatták meg a comeniusi gondolat igazságát. Ahhoz - mondotta -, hogy a határon túli magyarok nemzeti közösségként maradjanak fenn, olyan saját intézményrendszer kiépítése szükséges, amely magában foglalja az oktatási, képzési és művelődési intézmények hálózatát az óvodától az egyetemig. Az Ady Endre Akadémiának idén minden korábbinál több, összesen 300 hallgatója volt. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. /Véget ért az Ady Endre Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
1999. szeptember 9.
Szept. 9-én tartotta heti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A tulajdonviszonyokat rendező törvénytervezetek, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására és az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációjára vonatkozó törvények ügyében szept. 9-én egyeztető konzultációt tartanak Constantinescu elnök kezdeményezésére, amelyen az RMDSZ küldöttsége - Markó Béla és Verestóy Attila - képviseli a szövetség álláspontját. Az RMDSZ szerint e törvényeket mielőbb el kell fogadni, a tulajdonviszonyok rendezése nélkül ugyanis nem folytatható a gazdasági reform. Románia maradt az utolsó ország, ahol a tulajdonjog, a visszaszolgáltatás, a kárpótlás kérdését még nem oldották meg. Dr. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az EU törvények 50%-a a mezőgazdaságra vonatkoznak, egynegyedük pedig kifejezetten az állategészségügy kérdéseit szabályozzák. Markó Béla bejelentette, hogy dr. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az erdélyi, kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről szeretne tájékozódni, és ezért tesz látogatást Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9. - 1553. sz./
1999. szeptember 9.
Néhány éve a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ az ugródeszka szerepét tölti be. A színészi ambíciókkal rendelkező fiatalok itt kezdik a pályafutást, innen indulnak a főiskolára, és többnyire sikeresen vizsgáznak. Idén is öt Figurás indult a felvételin. Szabó Tibor igazgató csak két színésszel maradt. Annak függvényében, hogy az öt emberből hányat vesznek fel a főiskolára, teszi függővé, hogy a társulatához kell-e versenyvizsgát hirdetni, vendégművészeket hívni. Közös produkciót is szeretnének a marosvásárhelyi főiskola végzős évfolyamával, várják a főiskola vezetőségének válaszát. Úgy gazdálkodtak a pénzzel, hogy őszre is maradjon, és úgy néz ki, hogy amennyiben a városnak lesz pénze és kiutalja a nekik járó összeget, anyagi gondjaik nem lesznek. Szabó Tibor úgy látja, nem jelent hátrányt, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is lesz színház. /Új évad a Figuránál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./
1999. szeptember 13.
A romániai magyar egyetemi hálózat bővítésének lehetőségeiről, az erre szánt magyarországi kormánytámogatásról, a hazai kisebbségek általános helyzetéről is tárgyalt néhány nappal ezelőtt Kolozsváron Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az RMDSZ képviselőivel. A megbeszélésekről Takács Csaba ügyvezető elnöke számolt be. A megbeszélésen jelen volt Kötő József bukaresti oktatásügyi államtitkárt is. Áttekintették az elmúlt év együttműködésének eredményeit és a Magyar Állandó Értekezlet október-novemberben esedékes új plenáris ülésének előkészítését. Tárgyaltak a jövő évi millenniumi rendezvényekről, ezen belül a gazdasági vonatkozású eseményekről: expók, kiállítások szervezéséről is. Szabó Tibor tájékoztatta az RMDSZ-t a magyar kormánynak arról a szándékáról, hogy a határon túli magyar felsőoktatás, az egyetemalakítás finanszírozására kétmilliárd forintos költségvetési alapot hozna létre. Az RMDSZ álláspontja, hogy egy Kolozsvár központú, de a Partiumot, a Székelyföldet is magában foglaló egyetemhálózat jöjjön létre, és helyi igényeknek megfelelő magánegyetemek alapítására és működtetésére is szánnak pénzt. A jövő évi magyar költségvetés tervezetének egyik javasolt tételéről van szó. - Előzetes koncepció van, illetve most alakítják ki az álláspontot. Ebben az egyházfőkkel való konzultáció fontos, ugyanúgy az egyetemi szakértők bevonása a javaslatok megfogalmazásába. /Szeghalmi Örs: A kétmilliárd forint felhasználásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./
1999. szeptember 24.
Az elmúlt ötven évben még csak beszélni sem volt ildomos a határon túli magyarokról, tíz éve beszélni lehet ugyan, ám sokan egyfajta szegény rokonként, sajnálkozva említik a szomszédos országban élő honfitársakat - fejtette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egy fórumon szept. 22-én a Médiahajón. Elmondta, hogy most végre az anyaország felismeri: egyfajta kitörési lehetőséget rejtenek a határon kívüli egykori magyar területek, ahová érdemes befektetni, üzleti kapcsolatokat teremteni. Duray Miklós a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke elmondta: most az évtizedeken keresztül lerombolt értékek helyreállítása a fő feladat. Spielmann Mihály Marosvásárhelyről úgy vélte: meg kell gyorsítani a polgárosodási folyamatot, új óvodák, kórházak építésére van szükség. Matuska Márton Újvidékről arról szólt, hogy világos program, célkitűzés kell a kint élő magyarok helyzetének erősítéséhez. /A határon túli magyarokról a Médiahajón. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
1999. szeptember 28.
A magyar tévések egy csoportja Erdélyt járja. A Szovátán jelen volt Belénessy Csaba, az MTV Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztőségének vezetője, Bornemissza Eszter, a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetője, Dömölky János, a Magyar Televízió elnökének tanácsadója, és még jó néhányan az MTV stábjából. Jelen voltak az erdélyi, vajdasági, felvidéki, ukrajnai magyar tévések is. A vita arról folyt, hogy szegények a határon kívüli tévések, stúdiók, hogy szükség van a határon túli tudósításokra, csak éppen nincsenek hozzá eszközök, meg az a mód sincs kidolgozva, ahogyan a tudósítások, riportok gyorsan és biztonságosan eljuthatnának az MTV-hez. Egy ideje az a hír járja, hogy az MTV is nyitni készül a határon túli magyarsággal kapcsolatos témák felé. Talán a legnyilvánvalóbban ez majd az MTV híradójában mutatkozik meg, mely eddig nemigen jeleskedett a határon túli helyzet tálalásában. Szovátán megjelent Horváth Szilárd, az MTV híradójának főszerkesztőjét is, aki elmondta: támogatja azt, hogy a hírműsor ne csak magyarországi, hanem "magyar híradó" legyen. - Az MTV-nek szeptember elsejétől bukaresti tudósítója van, B. Nagy Veronika. Horváth Szilárd nemrég lett főszerkesztő, furcsának tartja, hogy a híradónak eddig egyetlen határon túli városban sem volt tudósítója. Bornemissza Eszter arról tájékoztatott, hogy a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetősége évente összeül a határon túli munkatársakkal. Tavaly elmaradt ez az összejövetel, az idén meg nagyon aktuálissá vált. - Szept. 24-én az MTV munkatársai Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárral, találkoztak. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke munkatársaival /Bálint- Pataki József, Bátai Tibor/. A tévés csapat Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen folytatta körútját. /Stílusváltás az MTV-nél? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1999. szeptember 30.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szept. 30-án kezdődik Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. Az Akadémiát az Alapítvány a társadalmi párbeszédért, Magyarország jövőjéért, a Kisebbségvédelmi Egyesület, és az Összefogás Egyesület hozta létre azzal a céllal, hogy meghatározott időközönként más-más helyszínen ifjúsági-szakmai táborokat rendezzen. Az első balatonszemesi táborba Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete kapott meghívást. Képviseltetik magukat a szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki magyar ifjúsági szervezetek is. A politizáló fiatalok azzal a céllal jönnek össze, hogy együtt keressenek válaszokat a közép- és kelet-európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitja meg. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőlevelet küldött a résztvevőknek. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
1999. október 1.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1999. október 19.
Okt. 11-13-a között a Dél- Tiroli Önkormányzat meghívására Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő dr. Szabó Tiborral, a HTMH elnökével és több más határon túli vezetővel együtt tanulmányúton vett részt az észak-olaszországi tartományban. A FUEV két alelnökének, Christoph Pann professzornak és Komlóssy Józsefnek a segítségével létrejött tanulmányút a dél-tiroli autonómiamodell tanulmányozását és konkrét megismerését tűzte ki célul. A küldöttséget fogadta Hermann Thaler, a dél-tiroli tartományi parlament elnöke, a tartományi ülésben képviselt politikai pártok vezetői, dr. Louis Durnwalder, a tartományi kormány elnöke, dr. Carla Scoz kormánykomisszár asszony, az olasz, német, ladin iskolarendszer vezetői, a dél-tiroli Néppárt (SVP) elnöke, dr. Jozef Bruckner, illetve frakcióvezetője, dr. Walter Baumgartner, valamint Bozen, Völs és St.Ulrich polgármesterei. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), október 19. - 1582. sz./
1999. október 23.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 22-én az MTI kérdésére válaszolva elmondta, valószínűsíthető, hogy novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. A rendezvény tematikáját hat szakértői bizottságban készítik elő. A hat szakértői testület - az állampolgársági és önkormányzati, az EU-integrációs, az egészségügyi és szociális, az oktatási, a gazdasági, valamint a kulturális - közül három már megtartotta alakuló ülését, másik három esetében pedig erre még októberben sor kerül. Augusztusban nevezték ki a bizottságok elnökeit, akik az illetékes szaktárcák államtitkárai közül kerültek ki. A bizottsági titkárokat a hivatal jelölte. A szakbizottságok munkájában részt vesznek a hazai és a határon túli parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártok, szervezetek delegáltjai, illetve a kormány szakértői. A bizottságok feladata, hogy javaslatokat, jelentéseket készítsen a kormány számára, illetve beszámoljon munkájáról az évente egy-két alkalommal összeülő állandó értekezlet előtt - mondta el Szabó Tibor. /Novemberben magyar-magyar csúcs. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
1999. október 23.
Okt. 23-án a határon túli magyar fiatalok számára szervezett konferencián Budapesten az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament és a Rákóczi Szövetség. A konferencián Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kifejtette, hogy a kárpát-medencei magyar nyelvi közösség, mint virtuális nemzet, gazdasági szempontból is tényezővé válhat. Magyarországra eddig mintegy 20 milliárd dollár tőke érkezett, miközben a magyar vállalkozók mindössze pár száz millió dollárt fektettek be külföldön. Ennek is csak egyharmada működik a Kárpát-medencében - állapította meg. " Az erősödő gazdasági kapcsolatok nem csak az elszakadt magyaroknak, de a szomszédos országoknak is előnyére válhat. A magyarlakta részeken keresztül erős történelmi és infrastrukturális kapcsolat köti össze a szomszédos államokat - hangsúlyozta az előadó. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, valószínűsíthető, hogy még novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. /Konferencia a határon túli magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1999. november 3.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 11-12-én tartja második ülését Budapesten. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására a találkozón a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt. Az ülésen Orbán mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Értesüléseink szerint a budapesti konferencián az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli. A MÁÉRT áttekinti a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén az alakuló ülés óta eltelt időszak főbb fejleményeit, és megvitatja a hat szakbizottságának eddigi munkájáról szóló jelentéseket. A Magyar Állandó Értekezlet hat szakbizottságot hozott létre, amelyek több javaslatot tettek az értekezlet napirendjére vonatkozóan. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ülésezett az Operatív Tanács Egyeztetett RMDSZ-álláspont a Magyar Állandó Értekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1999. november 4.
Nov. 11-12-én tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második ülését Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt a találkozón. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A szakértői bizottságok beszámolóival kezdi meg kétnapos munkáját a Magyar Állandó Értekezlet november 11-én Budapesten" - közölte Szabó Tibor HTMH-elnök. A nyitónapon Szabó Tibor tart majd tájékoztatót az elmúlt időszakról. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter is. Szót kapnak továbbá a határon túli meghívottak és a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Szabó Tibor véleménye szerint a találkozón feltehetőleg hangsúlyosan szerepelnek majd az integrációval kapcsolatos kérdések, valamint a jugoszláviai események. A HTMH elnöke fontosnak nevezte, hogy ez az intézményi találkozás rendszeres és természetes kapcsolati formává váljon. Az értekezlet szervezése során valamennyi határon túli szervezettel egyeztetnek. A rendezvény az újságírók előtt zárt, de a tervek szerint az eseményhez kapcsolódóan sajtótájékoztatót tartanak majd. Magyar Állandó Értekezlet lesz Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1999. november 9.
A budapesti magyar-magyar csúccsal és integrációval kapcsolatban az Index webmagazin kérdéseket gyűjt és továbbít öt magyar politikusnak: Bugár Bélának, Kasza Józsefnek, Markó Bélának, Németh Zsoltnak, Szabó Tibornak. A kérdések között szerepel, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot szereznek-e a választásokon, az egyik kérdező szerint Tőkés László szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. /Cseke Gábor): Virtuális magyar-magyar csúcs: További kérdések magyar politikusokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1999. november 27.
Az RMDSZ az elmúlt napokban civil szervezetek részvételével több szakmai találkozót is szervezett a tervezett erdélyi egyetem koncepciójáról, nov. 26-án Marosvásárhelyen tartották a legújabb megbeszélést. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) örömmel értesült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett szakmai találkozókról. Fontosnak tartja, hogy a romániai magyar szervezetek véleményt nyilvánítsanak a jövendő magyar egyetem ügyében - mondta az MTI érdeklődésére Szabó Tibor, a hivatal elnöke. "Fontos, hogy megkezdődjenek a hivatalos megbeszélések az RMDSZ vezetőivel a tervezett egyetem létrehozására és működtetésére vonatkozó szakmai elképzelésekről és javaslatokról - szögezte le Szabó Tibor. Megerősítette, hogy az első megbeszélésre a közeli napokban kerül sor. "Ahogyan az már a korábbi kormányzati nyilatkozatokban is elhangzott, az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló magyar egyetem tulajdonosának a romániai magyar történelmi egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintjük - tette hozzá. /A HTMH elnöke az erdélyi magyar egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1999. november 27.
Nov. 27-én tartották meg Budapesten a Magyar Ifjúsági Konferencia alakuló ülését. A konferencián képviseltették magukat a magyarországi, kárpátaljai, horvátországi, erdélyi, szlovákiai, vajdasági és szlovéniai ifjúsági szervezetek is. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke emlékeztetett a II. Magyar Állandó Értekezleten született állásfoglalásra, mely szerint szükség van a magyar-magyar integrációra és az uniós csatlakozásra, de elsődleges cél a határon túli magyarok szülőföldjükön való boldogulása. A hivatal elnöke fontosnak tartotta a határon túli magyarokat érintő alapvető kérdésekben a parlamenti pártok közötti konszenzus kialakítását. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára beszédében kijelentette: a kormány programjában intézményesített magyar- magyar viszony ígért, és ezért konkrét lépéseket is tett. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány a pártsemlegesség alapján segíti a határon túli magyar szervezeteket. Németh Zsolt a külföldi magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetről elmondta, hogy garanciákat és fékeket építenek be, és ezzel az otthonmaradást kívánják megerősíteni. A státustörvény egy köztes jogállást biztosít a magyar állampolgárok és a turistastátus között. /Támogatás pártsemlegesség alapján. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
1999. november 29.
A Határon Túli Magyarok Hivatala nem tartaná szerencsésnek, ha a szakmai koncepció kialakítása előtt felesleges vita tárgyát képezné a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénycsomag - jelentette ki nov. 27-én az MTI-nek Szabó Tibor, a HTMH elnöke, reagálva Csapody Miklós (MDF) országgyűlési képviselő kijelentésére. Csapody Miklós meglepőnek tartotta, hogy az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságában az MSZP és az SZDSZ mellett a HTMH képviselője sem támogatta a külföldi magyarok különleges jogállásáról szóló törvény előkészítésére tett javaslatának tárgysorozatba vételét. Szabó Tibor elmondta: a Magyar Állandó Értekezleten született megállapodás értelmében már a közeljövőben elkezdik a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet előkészítését a szakértői bizottságok és a szaktárcák. Ennek a témának akkor kell a Magyar Országgyűlés elé kerülnie, amikor szakmailag már megfelelően elő van készítve. /A szakmai előkészítés szükségességéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
1999. november 30.
A Fidesz Magyar Polgári Párt és a Reform Tömörülés RMDSZ-platform Budapesten tartott megbeszélésén részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is. Elmondta, hogy tárgyaltak az Illyés Közalapítvány elnökével, Halzl Józseffel, Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével, fogadta őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Várhegyi Attila, valamint Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Elmondták az Illyés Közalapítvány határon túlra vonatkozó egyes döntéseivel kapcsolatos kifogásaikat, például azt, hogy a tudományos szaktestület pénzeinek 80%-át Kolozsvárnak juttatták, és csupán 20%-át osztották szét más helységekben. Ezt az egyenlőtlenséget az Illyés Közalapítvány budapesti kuratóriuma meg akarja szüntetni. Szász Jenő szerint ezt a gyakorlatot úgy is lehet értékelni, hogy az RMDSZ jelenlegi politikai elitje sokszor saját klientúrájának osztogatja az alapítvány pénzeit, a különböző szaktestületeken keresztül. A legnagyobb baj az, hogy különböző szervezetek fenntartására költik a pénzt, és csak mintegy húsz százaléka jut olyan célokra, amely a fejlődéshez vezet, az eredeti cél szerint. /Fülöp D. Dénes: Kifogások az Illyés Közalapítvány döntéseivel szemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./
1999. december 10.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én meghallgatta a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszámolóját az idei munkáról. Ezt megelőzően Németh Zsolt külpolitikai államtitkár kifejtette, lehetőséget lát arra, hogy a szomszédos országokkal el lehet fogadtatni egy civilizált nemzetpolitikai stratégiáját. Most a legfontosabb a határon túli magyarság intézményrendszerének megteremtése. A HTMH idei tevékenységének legjelentősebb mozzanata a Magyar Állandó Értekezlet Nyilatkozata, s ebben az a történelmi jelentőségű kitétel, "felkérjük a Magyar Köztársaság kormányát (...) vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését". A külügyi bizottság tagjai is elsősorban e kérdést járták körül. A vita során többször elhangzott, hogy a határon túli magyarok ügyét ne használják fel belpolitikai harcaikban. Tabajdi Csaba (MSZP) kijelentette: "megtettem, amit tennie kell egy ellenzékinek". Tabajdi Csaba képviselő vitatta Németh Zsolt államtitkár azon megállapítását, hogy egyetértés van a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. Tabajdi Csaba elismételte egy hónappal korábban megfogalmazott kifogásait. Többek közt azt, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot, felemlegetve, hogy a MÁÉRT-ra szelektíven hívták meg a határon túliak képviselőit. Tabajdi nem érti, hogy most miért vált hirtelen támogathatóvá a nagyváradi székhelyű, bár több lábon álló egyetem. Szerinte ez az RMDSZ belügyeibe való beavatkozás. - A HTMH beszámolóját, Szabó Tibor elnökkel készített interjúban ismerteti a lap a jövő héten. A kérdésekre reagálva Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetértés volt, mert minden parlamenti párt aláírta a magyar-magyar csúcsok nyilatkozatait. A történelmi egyházak vezető döntöttek arról, hogy alapítványt hoznak létre, nem egyházi, hanem alapítványi egyetemnek. És ez az egyetem nyerte el a magyar kormány támogatását, amivel az RMDSZ is egyetért. Németh Zsolt nem fogadta el, hogy vannak, akik összemossák az erdélyi alapítványi egyetemet a partiumi egyetemmel, amelyet Tőkés László püspök úr honosított meg. "Egyértelmű - jelentette ki az államtitkár -, hogy Kolozsváron kívánjuk létrehozni a több lábon álló alapítványi egyetemet. A partiumi egyetem integrálódni kíván ebbe a rendszerbe". Németh Zsolt tiltakozott az ellen, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot. /Guther M. Ilona, Budapest: A HTMH jelentést tett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a magyar kormány kemény lobbyzásba kezd azért, hogy Románia kerüljön le a vízumra kötelezett országok listájáról. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke beszámolt az Új Kézfogás Közalapítvány nyújtotta támogatásokról a határon túli magyar vállalkozóknak. Zalatnay István, az Illyés Közalapítvány képviselője elmondta: több mint 800 millió forinttal gazdálkodott az alapítvány, nőtt a pályázók száma, és létrehozták a stratégiai keretet. Tabajdi Csaba /MSZP/ a határon túli magyar szervezetek közötti "egyenlő közelségtartásra" hívta fel a figyelmet. A szocialista és szabaddemokrata képviselők az Illyés Közalapítvány pénzelosztási gyakorlatát kifogásolták. Az ellenzéki politikusok véleménye szerint a közalapítvány kuratóriumának tagjai áttekinthetetlen helyzetet teremtettek. Németh Zsolt számadatokkal cáfolta a kuratóriumot ért vádakat. /Anyaországi támogatások a határon túli magyarságnak A szocialisták és a szabaddemokraták kifogásolták a pénzek elosztási módját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
